Ma a két lábúak indultak sétálni. Hulla fáradt lettem. Szuper lenne, ha legalább Diót tudnám vinni, de sajnos így is találkoztunk 4 kutyával (és ez igen kevésnek számít). Az utcai kutyák pedig sajna nem túl barátságosak, és mivel az utcát is saját területüknek tekintik, így nyilván védik más kutyákkal szemben. Hozzáteszem, sosem a kutyákat okolom, a gazdikat annál inkább.
A faluvégén ismét kitettek egy ebet. Tündéri keverék szuka, szerencséjére olyan házhoz tévedett, ahol már vannak kutyák és nem dobják ki. Ő még azért kószál szerintem, mert várja, hogy visszavigyék ahonnan jött, mert egyébiránt jó husiban lévő serdülő kutyiról van szó, csak gondolom ő is egy "nagyobbra nőttem a cuki fogalmánál" eset.
Egyébként Dió szagának hódolója van. Tegnap beugrottunk egyik ismerősömékhez, és mivel előtte fél órán keresztül dögönyöztem Diót az ölemben enyhén kutyaszagom volt. Kelly pedig "rám vetette" magát. Annyira udvarolt nekem a csajszi. Édes volt. Póker szerencsére nem került elő. x)
Itthon minden macs menekül a gyerkőcök elől. Nem csodálom.
Nem mehetek el szó nélkül a Nyíregyházán történtek mellett... Erőt és megnyugvást kívánok a gazdiknak. Nem segít, de együtt érzek velük... Az ember nehezen találja a szavakat egy ilyen eset kapcsán, és akinek nincs társa, fel sem tudja fogni milyen hatalmas veszteséget is jelent valójában a szeretett lény elvesztése.
Sok helyen láttam nagy évi összegzéseket, hát röviden leírom én is mi történt velünk.
Januárban Dió csajozott.:) Sajnos (vagy nem sajnos) nem lett belőle semmi. Imádni való volt a menyasszony, de rájöttem az én Beagle babám egy angyal Boncsihoz képest. x) Összebútoroztak az ebek. Sokkal szorosabb lett a kapcsolatuk.
Februárban eltávozott Artúr. Nagyon nehezen tettük túl magunkat rajta.
Áprilisban megérkezett Tigris, Hapci babája. Egy új élet mindig új örömöket hoz.
Júniusra Tigris elég nagyfiú lett, hogy új családba kerüljön.
Júliusban új szomszédunk érkezett Bodri személyében, aki felforgatja az utca életét egy szempillantás alatt.
Augusztusban Lina 2 napi betegeskedés után eltávozott. A szívem szakadt meg, hiszen mennyit harcoltam érte. Utolsó reggelén még egy nyuszipuszit nyújtott nekem nagy zihálása közepette is. Megörököltük Bogarat.
Szeptemberben elkezdtem rendbe szedni az én loncsipajtim.
Októberben Bogár hazaköltözött.
Szóval volt itt veszteség és új ajándék. Öröm és bánat. Remélem a jövő év csak boldog pillanatokat hoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése